Magyarország vármegyéi és városai, SOMOGY VÁRMEGYE KÖZSÉGEI

Írta Reiszig Ede dr., a Magy. Tört. Társulat és a Magy. Heraldikai és Genealogiai Társaság igazg. választmányi tagja, kiegészítette Vende Aladár, a monografia szerkesztője

Szentgáloskér

Szentgáloskér. Az igali járásban fekvő magyar kisközség. Házainak száma 137, lakosaié 1290, a kik róm. kath. vallásúak. Postája helyben van, távírója és vasúti állomása Mernye. 1321-ben Keer alakban fordul elő s ekkor a Bogár és a Máréi Gunyafi családé. Előfordul az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben is. 1400-ban Gwnyaker, Gwnyafyaker alakban fordul elő. 1421-ben az Atádi Kéri család volt itt birtokos és 1462-ben a Kéri és a Kéri Kandal családok, de ekkor már Pusztakér a neve. 1469-ben a nyúlszigeti apáczák azt a részét, a mely Szenyesi Tamásnál volt zálogban, zálogul magukhoz váltják. 1481-ben Kéri Mátyás, testvéreivel szemben, igényt tart a birtok egy részéhez. 1486-ban Atádi Kéri Gergely itteni birtokrészeit a nyúlszigeti apáczák bírták zálogban. 1487-ben a Berei családnak voltak itt részei. Az 1536. évi adólajstromban Kery aliter pusztakér alakban fordul elő s az 1582–83. évi adólajstromban is, s ekkor még egy portát írtak benne össze, mely a lövöldi karthauziaké volt. A XVI. század végén elpusztult. 1767-ben a Vranovics család, 1776-ban Vajda Zsigmond és Svastics Antal voltak az urai, a XIX. század első felében pedig a Bogyay, a Bocsári Svastics, a Kacskovics, a Nedeczei Nedeczky, a Matkovics család és a herczeg Esterházy-féle hitbizomány. Jelenleg a herczeg Esterházy-féle hitbizomány, Svastics Aladár örökösei és Kacskovics Zoltán a legnagyobb birtokosai. A községhez tartozik: Lapa-puszta, mely a középkorban falu volt. A Rátót-nemzetség úgynevezett nádori ágának ősi birtoka, melyet az 1283. évi osztály alkalmával I. Lóránt nádor fiai, Mátyás és Rátót, nyertek. 1337-ben a Rátót-nembeli Olivér mester faluja. 1358-ban a zseliczszentjakabi benczés apátság birtoka. 1412–1437-ben Dióslápa vagy Lápa alakban fordul elő s ekkor a rátóti prépostságé volt. 1726 óta puszta, s a herczeg Esterházy-féle hitbizományhoz tartozik. – Ráczőrs-puszta 1229-ben Örs alakban fordul elő a székesfehérvári káptalan birtokai között. – Diós-puszta 1856-ban Bogyay Sándoré volt.